13. Mekkora jelenleg a világjárvány veszélye?
Az influenza világjárvány kialakulásának nagy a veszélye. Mivel az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus mélyen befészkelte magát Ázsia nagy részén, így nem zárható ki, hogy további emberi megbetegedések is előfordulnak. Minden további eset lehetőséget ad a vírusnak arra, hogy emberről emberre történő terjedési képessége javuljon, és így kialakuljon egy már világjárványt okozni képes humán H5N1 altípusú influenza A vírus. A vírus az eddig nem érintett földrajzi területeken élő vadmadarakra és háziszárnyasokra történő átterjedése tovább növeli a humán esetek kialakulásának lehetőségét.
Bár a következő influenza világjárványnak sem az idejét, sem a súlyosságát nem lehet előre megjósolni, a kialakulásának valószínűsége megnőtt.
14. Vannak-e még más nyugtalanító okok is?
Igen. Számos.
- A házikacsák, amelyek a fertőzést követően tünetmentesek maradnak, nagy mennyiségben ürítik a fokozott megbetegítő-képességű vírust, tehát a vírus csendes gazdái, és a kórokozót folyamatosan átviszik más szárnyasokra. Ez a tény tovább bonyolítja a helyzetet, melynek megoldásához felügyeleti intézkedésekre, és a kockázatos emberi magatartások elkerülésére van szükség.
- Összehasonlítva az 1997-ből származó vírust a 2004. elején izolált törzsekkel azt tapasztalták, hogy az utóbbi időben cirkuláló kórokozó nagyobb halálozási arányt okozott a megfertőzött kísérleti egerekben és vadászgörényekben (emlős modell), és hosszabb ideig marad életképes a környezetben is.
- Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírusra fogékony állatfajok köre is tovább bővült, a vírus megfertőz olyan emlős fajokat is, amelyek a szárnyasinfluenza-vírusokkal szemben korábban ellenállónak mutatkoztak.
- A vírusnak a természetes rezervoárjaival a vírust eddig tünetmentesen hordozó vadonélő víziszárnyasokkal való viszonya is megváltozhatott: 2005 tavaszán Kína középső részén, egy természetvédelmi területen 6000 költöző madár pusztulását okozta a fokozott megbetegítő-képességű A/H5N1 altípusú vírus, ami szokatlan jelenség, korábban példátlan volt. A múltban a vándormadarak között csupán kétszer vált ismertté fokozott megbetegítő-képességű madárinfluenza-vírus által okozott nagymértékű pusztulás: Dél-Afrikában, 1961-ben (A/H5N3 altípus), és Hongkongban 2002-2003 telén (A/H5N1 altípus).
15. Miért annyira félelmetes a világjárvány?
Az influenza világjárvány azért jelentős esemény, mert elvileg minden országot érintve gyorsan terjedhet. Ha egyszer a kórokozó átlépi az országhatárokat, a járványt megállíthatatlannak tekintik, mivel olyan vírus okozza, amely köhögéssel és tüsszentéssel nagyon gyorsan terjed. Mivel az emberek már a tünetek megjelenése előtt terjesztik a vírust, a globális terjedés kockázatát tovább növelik a tünetmentes légiutasok.
A világjárványt kiváltó vírus által okozott megbetegedés súlyossága, és a halálesetek száma széles határok között változhat, ám e jellemzőket a vírus megjelenése előtt nem lehet megjósolni. A múlt század világjárványai során a lakosság 25-35%-a betegedett meg. Ha feltételezzük a kedvezőbb helyzetet, és a vírus enyhe megbetegedéseket okoz majd, akkor az 1957. évi világjárvány adataiból következtetve az új vírus a világon 2-7,4 millió ember halálát okozhatja. Egy súlyosabb megbetegedéseket okozó vírus esetén azonban a számok sokkal nagyobbak lehetnek. Az 1918-as, kiemelkedően súlyos spanyolnátha járvány legalább 40 millió ember halálát okozta, tehát e járvány során az Egyesült Államokban a halálozási arány 2,5% körül alakult.
A világjárványok óriási mértékben megnövelik az egészségügyi ellátást és kórházi kezelést igénylő emberek számát, ezzel átmenetileg szinte megbénítva az egészségügyi szolgáltató rendszert. A munkából kiesők nagy száma miatt a többi alapvető szolgáltatásban (szállítás, távközlés, jogszolgáltatás stb.) is fennakadások lehetnek. Mivel a lakosság teljes mértékben fogékony lesz a világjárvány kórokozójára, egy adott, érintett közösségben a megbetegedések száma rövid idő alatt meredeken emelkedve csúcsot dönthet, és ez a társadalmi és a gazdasági életben átmeneti zavarokat idézhet elő. Ezeket a zavarokat még tovább fokozhatja a jelenlegi nemzetközi ipari és kereskedelmi rendszerek kölcsönös kapcsolata és függősége.
A korábbi tapasztalatok alapján a világjárvány egy második hulláma az elsőt követő egy éven belül várható.
Mivel egy világjárvány során valószínűleg minden országban katasztrófahelyzet alakul ki, az országok közötti segítségnyújtás lehetőségei -a természeti katasztrófák vagy a helyi járványok során nyújtottól eltérően -csökkenhetnek, mivel a kormányok saját országuk lakosságának védelmére összpontosítják erejüket. |