Vizsgálati anyag

A vizsgálat indikációja

A mintavétel ideje, helye, módja, a minta mennyisége

Kórbonctani anyagok

A mintavétel történjék lehetőség szerint a halál után mielőbb. A halál utáni mintavételek egy része (hólyag, tályog punkciók) még a boncolás előtt is elvégezhetők, ugyanígy nyerhető perifériás véna, szív, vér, szerológiai vagy tenyésztéses vizsgálatra.

Először a kulcsszervek mintázása célszerű, majd a leginkább sterilnek vélt helyekről kell mintát venni, s csak, ezután a hasüregből és béltraktusból.

1. Folyékony mintákat (szívvér, liquor, mellkasi, hasi gyülemek) pipettákkal fecskendőkkel steril csövekbe vehetünk.
2. Tályogüregek bennékéből és falából is vegyünk mintát.
3. Feltétlenül vegyünk mintát a szemmel látható, jellegzetes elváltozásokból (pl. listerioma).
4. Nagy kiterjedésű elváltozásból több helyről vegyünk mintát.

A nagyobb, lehetőleg serosával borított szövetdarabok széles szájú steril tartályba véve alkalmasak aerob, anaerob feldolgozásra. Általában az élőben végzett mintavételezésekkel azonos módon járunk el.