Melyek a betegség főbb tünetei

• A betegség hirtelen kezdődik, 38oC-t meghaladó láz mellett hidegrázással/borzongással. A betegek egy részénél fejfájás, izomfájdalom és rossz közérzet jelentkezik.
  
• Később száraz köhögés, esetenként fulladás/nehézlégzés lép fel.
  
• Ezt követően a tünetek súlyosbodnak, és a betegek egy részénél tüdőgyulladás alakul ki.
  
• A betegek 80-90%-ánál a 6-7. napon a panaszok enyhülnek. 10-20%-uknál a súlyosbodó állapot, légzési elégtelenség miatt mesterséges lélegeztetés válhat szükségessé.

Kinél lehet felvetni a betegség gyanúját?

Akinél a láz mellett a betegség főbb tünetei közül egy vagy több jelen van

és

• a tünetek jelentkezését megelőző 10 napon belül olyan területen járt, ahol korábban a betegség helyi terjedését regisztrálták (a fenti táblázatban megnevezett országok, kivéve a csillaggal jelölteket, melyekben csak importált megbetegedéseket észleltek).

A tünetegyüttes kórokozója egy koronavírus, melyet e járvány kezdetéig emberből még nem mutattak ki. Az Egészségügyi Világszervezet által május 23-án közzétett információk szerint a vírus gazdája utáni kutatás részeredményeként az emberből izolált vírustól csak kismértékben eltérő koronavírust mutattak ki két, Dél-Kínában honos kisemlősből (a cibetmacskafélék családjába tartozó álcás pálmasodróból és a kutyafélék családjába tartozó nyestkutyából), valamint a vírus ellen termelődött ellenanyagokat találtak egy harmadik kisemlősben (kínai pézsma borznyest). Ezeket az állatokat hagyományosan ínyencségként fogyasztják Dél-Kínában. További kutatásokat igényel, hogy milyen széleskörű az állatok fertőzöttsége Kuangtung (Guangdong) tartományban (mivel egyelőre csak kevés mintát vizsgáltak, amelyek egyetlen piacról származtak), milyen a vírus állatról állatra történő terjedésének módja, és milyen ezen állatok szerepe az emberi fertőzések/megbetegedések létrejöttében.

Jelenleg a világ néhány kijelölt laboratóriumában bevezetésre kerültek olyan vizsgálatok/tesztek, amelyek alkalmasak a feltételezett vírussal történő fertőzöttség kimutatására.

Magyarországon a súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttes gyanújának felmerülése esetén a beteg járványügyi mikrobiológiai vizsgálatának részét képező virológiai vizsgálatokat az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályán végzik.

A súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttes, az új koronavírus által okozott atípusos tüdőgyulladás megelőzésére oltóanyag jelenleg még nem áll rendelkezésre.

A kórokozó nagy valószínűséggel elsősorban cseppfertőzéssel terjed, azonban a fertőzés létrejöttéhez szoros kontaktus szükséges. Ennek megfelelően a beteggel közös háztartásban, egy lakásban/szobában való együttélés/alvás, vagy direkt kontaktus, pl. a nyálkacseppek direkt átadása (csókolózás) révén nagyobb a fertőzés terjedésének esélye. Természetesen a betegeket ápoló/ellátó egészségügyi dolgozók a beteg váladékaival történő közvetlen érintkezés miatt az átlagosnál nagyobb fertőzési veszélynek vannak kitéve, azonban ez a kockázat a megfelelő fertőzés-megelőzési (munkavédelmi) szabályok betartásával jelentősen csökkenthető.

Az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal közös tájékoztatója szerint jelenleg nincsenek olyan tények, amelyek alátámasztanák azt a gyanút, hogy a súlyos, akut légzőszervi tünetegyüttes kórokozója a nemzetközi árufuvarozás keretében a járvány által érintett területről származó áruk, termékek vagy állatok révén is terjedhet. Ezért e nemzetközi szervezetek nem tartják indokoltnak, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek a nemzetközi kereskedelem bármilyen megszorítását célozzák.