Főoldal     Jelentendő betegségek     Kórházi-járványügy     Könyvtár  

Állományának alapját az Intézetbe beolvadt Központi Bakteriológiai és Közegészségügyi Vizsgáló Állomás és az Országos Közegészségügyi Tanács könyvtárainak anyaga képezte.

1928. július 1. és 1929. június 30. között a könyvtár 492 kötettel (198 önálló munkával, 212 folyóirattal és 82 statisztikai kiadvánnyal, illetve évkönyvekkel) gyarapodott, amelyből 289 kötet ajándékként érkezett.

A Könyvtár tárgykörébe tartozó kiadványokat számos hazai és külföldi intézmény, illetve magánszemély bocsátotta a Könyvtár rendelkezésére. A több, mint 30 magyar és külföldi intézményi adományozó közül kiemelt jelentősége volt a Rockefeller Alapítvány adományának. A magánszemélyek közül elsősorban Kaiser Károly professzor, a volt Központi Bakteriológiai és Közegészségügyi Vizsgáló Állomás vezetőjének és dr. W.L. Mitchell, a Rockefeller Alapítvány 1930-ban elhunyt magyarországi megbízottjának (aki végrendeletében rendelkezett könyveiről) ajándékai gyarapították jelentős mértékben az állományt.

A Könyvtár indulásakor a magyar könyvtárakban egységes munkamenet és munkamódszer még nem volt. A nagyobb könyvtárakban kialakult, és könyvtáran­ként különböző gyakorlat egy-egy kis könyvtárra nem volt alkalmazható. Egy újonnan induló könyvtár sok nehézséggel találkozott, amíg a saját, a vele szemben támasztott kívánalmaknak leginkább megfelelő gyakorlatát kialakította. Az orvosi könyvtárak sorában az Országos Közegészségügyi Intézet Könyvtára a könyv és folyóirat állomány egységes katalogizálásával, saját, az intézet munka­területéhez alkalmazkodó szakrendszer kialakításában az elsők között volt. Az In­tézet tudományos munkájában a referencia-szolgálat fontos szerepet játszott, amely a könyvtár működésének megindulásával egyidejűleg elkezdődött. A könyvek­hez szakok és szerzők szerinti cédula-katalógust állítottak össze, a folyóiratokról és a kiadvány-sorozatokról pedig betűrendes és téma szerinti katalógus tájékoztatott.
A szakcsoportok jelölésére számok illetve számcsoportok szolgáltak. Minden fő és alcsoport tovább volt osztható, ezért ez a rendszer még ma is használható.

A Könyvtár első vezetője, Znakovszky Emma (1927-1963) felbecsülhetetlen munkásságának eredményeként jelentek meg az alábbi bibliográfiák:

  • 1942: A Közegészségügy magyar irodalmának válogatott jegyzéke az 1920 utáni évekből, amely az 1920-1941. közötti magyar  közegészségügyi szakiroda­lom 3.674 tételét szakok szerint rendezve tartalmazza;
  • 1957: Az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársaitól 1927-1957. évek­ben megjelent tudományos munkák jegyzéke (Az OKI működése 1927-1957 Évkönyvben), amely 1.476 tételt rendszerez és
  • 1959: Közegészségügyi bibliográfia 1945-1954, ami 3.437 tételből állt.

Ezt a tevékenységet folytatták méltó utódai, elsősorban Gál Imréné, aki 1963-1978 között, és Schwanner Endréné, aki 1978-1985. között vezette a könyv­tárat. Összeállításukban jelent meg 1965-ben a 920 tételt tartalmazó Az Országos Közegészségügyi Intézet Közleményeinek bibliográfiája 1958-1964. című önálló kiadvány.

Ezek a munkák a tájékoztatásban mind a mai napig pótolhatatlan segítséget jelentenek.

1961-től a Könyvtár az egészségügyi könyvtári hálózat egyik alközpontja lett, alá tartoztak a megyei és fővárosi KÖJÁL állomások (a mai ÁNTSZ intézetek) könyvtárai, amelyeket módszertani segítséggel láttak el.


A cikk oldalai:  1  2  3  4 

    Osztályok tevékenysége

    Szervezeti felépítés

    Könyvtár

Új beszerzések
 

    Tudományos Tanácsadó Testület

    Akkreditáció és tanúsítások

    Éves beszámolók

Archívum
 

    Nagyjaink

    Alapító Okirat