Főoldal     Az ECDC publikációi     Kórházi fertőzések     Könyvtár  

Állományának alapját az Intézetbe beolvadt Központi Bakteriológiai és Közegészségügyi Vizsgáló Állomás és az Országos Közegészségügyi Tanács könyvtárainak anyaga képezte.

1928. július 1. és 1929. június 30. között a könyvtár 492 kötettel (198 önálló munkával, 212 folyóirattal és 82 statisztikai kiadvánnyal, illetve évkönyvekkel) gyarapodott, amelyből 289 kötet ajándékként érkezett.

A Könyvtár tárgykörébe tartozó kiadványokat számos hazai és külföldi intézmény, illetve magánszemély bocsátotta a Könyvtár rendelkezésére. A több, mint 30 magyar és külföldi intézményi adományozó közül kiemelt jelentősége volt a Rockefeller Alapítvány adományának. A magánszemélyek közül elsősorban Kaiser Károly professzor, a volt Központi Bakteriológiai és Közegészségügyi Vizsgáló Állomás vezetőjének és dr. W.L. Mitchell, a Rockefeller Alapítvány 1930-ban elhunyt magyarországi megbízottjának (aki végrendeletében rendelkezett könyveiről) ajándékai gyarapították jelentős mértékben az állományt.

A Könyvtár indulásakor a magyar könyvtárakban egységes munkamenet és munkamódszer még nem volt. A nagyobb könyvtárakban kialakult, és könyvtáran­ként különböző gyakorlat egy-egy kis könyvtárra nem volt alkalmazható. Egy újonnan induló könyvtár sok nehézséggel találkozott, amíg a saját, a vele szemben támasztott kívánalmaknak leginkább megfelelő gyakorlatát kialakította. Az orvosi könyvtárak sorában az Országos Közegészségügyi Intézet Könyvtára a könyv és folyóirat állomány egységes katalogizálásával, saját, az intézet munka­területéhez alkalmazkodó szakrendszer kialakításában az elsők között volt. Az In­tézet tudományos munkájában a referencia-szolgálat fontos szerepet játszott, amely a könyvtár működésének megindulásával egyidejűleg elkezdődött. A könyvek­hez szakok és szerzők szerinti cédula-katalógust állítottak össze, a folyóiratokról és a kiadvány-sorozatokról pedig betűrendes és téma szerinti katalógus tájékoztatott.
A szakcsoportok jelölésére számok illetve számcsoportok szolgáltak. Minden fő és alcsoport tovább volt osztható, ezért ez a rendszer még ma is használható.

A Könyvtár első vezetője, Znakovszky Emma (1927-1963) felbecsülhetetlen munkásságának eredményeként jelentek meg az alábbi bibliográfiák:

  • 1942: A Közegészségügy magyar irodalmának válogatott jegyzéke az 1920 utáni évekből, amely az 1920-1941. közötti magyar  közegészségügyi szakiroda­lom 3.674 tételét szakok szerint rendezve tartalmazza;
  • 1957: Az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársaitól 1927-1957. évek­ben megjelent tudományos munkák jegyzéke (Az OKI működése 1927-1957 Évkönyvben), amely 1.476 tételt rendszerez és
  • 1959: Közegészségügyi bibliográfia 1945-1954, ami 3.437 tételből állt.

Ezt a tevékenységet folytatták méltó utódai, elsősorban Gál Imréné, aki 1963-1978 között, és Schwanner Endréné, aki 1978-1985. között vezette a könyv­tárat. Összeállításukban jelent meg 1965-ben a 920 tételt tartalmazó Az Országos Közegészségügyi Intézet Közleményeinek bibliográfiája 1958-1964. című önálló kiadvány.

Ezek a munkák a tájékoztatásban mind a mai napig pótolhatatlan segítséget jelentenek.

1961-től a Könyvtár az egészségügyi könyvtári hálózat egyik alközpontja lett, alá tartoztak a megyei és fővárosi KÖJÁL állomások (a mai ÁNTSZ intézetek) könyvtárai, amelyeket módszertani segítséggel láttak el.


A cikk oldalai:  1  2  3  4 

    Osztályok tevékenysége

    Szervezeti felépítés

    Könyvtár

Új beszerzések
 

    Tudományos Tanácsadó Testület

    Akkreditáció és tanúsítások

    Éves beszámolók

Archívum
 

    Nagyjaink

    Alapító Okirat