Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeres látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében). A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag elhanyagolható.

Allergizáló tulajdonságuk, a csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül. Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány váladéka és ürüléke, illetve kültakarójának fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban található házi porral végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő csótányok jelenlétéről. Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is érzékenyek.

Egyéb ártalmuk abból adódik, hogy az élelmiszereket nemcsak elfogyasztják és táplálkozásuk közben szennyezik, hanem jelentős mérvű elszaporodásuk következtében azokat fogyasztásra teljesen alkalmatlanná tehetik. A lakásban megtelepedő rovarok észrevételük esetén undort válthatnak ki.

Irtásukra, a lakosság igen jó eredménnyel (rendszerint rovarirtó, illetve csótány- és hangyairtó megjelölésű) permetet, felületkezelő aeroszol palackot, porozószert, alkalmazhat, illetve csótányirtó csalétket, vagy csótánycsapdát helyezhet ki.

A permetek (BIO-KILL, BIOTOLL, CHEMOTOX MIKRO-TECH, DETIA, FARACID, GETT, INSECTICIDE, NEXA LOTTE, PROTECT-B) műanyag palackra helyezett a szórásképnek megfelelően állítható szórópisztollyal, mechanikus porlasztással alkalmazhatók.

Az aeroszolok (AROXOL, BAYGON, CHEMOTOX EXTRA, CHEMOTOX PUFF, DETMOL-FLEX, JOHNSON RAID, KAMPEC, PIF-PAF-B, PROTECT-B, RAID, UNICRON EXTRA, VAPE TECNO) fémpalackra szerelt szórófejen keresztül hajtógázzal juttathatók a kezelendő felületre

A permetben és az aeroszol palackban levő irtószert célzottan a kezelendő felülettől 10-30 cm távolságban tartva a csótányok búvó-, közlekedő- és tartózkodási helyeire kell kipermetezni. A lakások vizesblokkjaiban a rések, repedések, falszögletek kezelése mellett a berendezési tárgyak (pl. mosdó, WC-kagyló és -tartály, gáztűzhely, hűtőszekrény stb.) mögötti és alatti területek, a konyha-, illetve élelmiszertároló szekrények hátoldala és belső felülete, a szemétgyűjtőhelyek, a csővezetékek, esetleg az ajtó- és ablaktokok kezelése szükséges. Hatástartósságuk: 2-4 hét.

A porozószer (BAYGON, DETIA, DOMOTOX EXTRA, NEO-PERMIN BIOTOLL, PIRETRIN EXTRA, PROTECT-B, VAPE) vékony rétegben, célzottan a rovarok búvóhelyeire és vonulási útjaira szórható ki. Mivel a por nem esztétikus ezért igen hamar feltakarítják.

A csótányirtó csalétek (BAYGON, DETIA, GOLIATH, NEXA LOTTE, PROTECT-B, VAPE TECNO) tartalmú műanyag dobozokat csótányok búvóhelyeinek közelébe, illetve vonulási, közlekedési útjaira helyezzük ki. Óvjuk a nedvességtől, ezért takarításkor vegyük fel, majd tegyük vissza. Több hétig hatásos.

A (vonzó hatású anyagot és ragasztót tartalmazó) csótánycsapda (BIOSTOP, BLATSTOP KAPO, NEXA LOTTE) a kismérvű csótányfertőzöttség megszüntetésére alkalmas.

Megelőzésre a folyamatosan kihelyezett és rendszeres időközönként cserélt csótánycsapda, vagy az irtásukra javasolt szerformák (permet, aeroszol palack, porozószer, csalétek) használata alkalmas, amelyek a lakásokba behurcolt, vagy bevándorolt példányokat még elszaporodásuk előtt összefogják, illetve elpusztítják.


A cikk oldalai:  1  2 

    Aktuális témák

Tájékoztatás
Európai PP vizsgálat
Számlaszám változás!!!
Meningococcus tájékoztató
A Zikavírus-járványról
Sárgaláz elleni védőoltás
A fejtetű elleni védekezés
Ágyipoloska - GYIK
A kullancsokról
Chlamydia – ECDC útmutató
Kórházi jelentések
OSZIR útmutatók
 

    Adatok, adatbázisok

Fertőző betegségek
Szexuálisan terjedő fertőzések
HIV/AIDS
Influenza
Kórházi fertőzések
Antibiotikum-rezisztencia
Irtószerek adatbázisa
 

    Epinfo

    VÉRVÉTEL-HIV/AIDS tanácsadás

    Influenza

    Szakmai információk

Módszertani levelek
Jelentendő betegségek
OKNE tájékoztató
Rühesség
Meningococcus
HIV és a HCV gyorstesztek
Laboratóriumi surveillance
Multirezisztens kórokozók
Fogászati infekciókontroll
Clostridium difficile
KÖR eredmények
 

    Mikrobiológiai laboratóriumok

EUCAST v7.1
Jártassági körvizsgálat 2017
Körvizsgálati tájékoztató
Mikrobiológiai körlevél
Referencia Laboratóriumok
NEMZETKÖZI körvizsgálat
 

    A Törzsközpont (HNCMB)

    Fertőtlenítés-sterilizálás

A kézfertőtlenítés fázisai
Fertőtlenítőszerek listája
 

    Témakörök

Árvíz-Belvíz-Ajánlások
Fertőző betegségek
Kábítószer-probléma
Kórházi-járványügy
Oltóanyag-ellenőrzés
Vektorok-betegségek
Európai Védőoltási Hét
Európai Antibiotikum Nap
IMI és az ADVANCE projekt
 

    Lakossági tájékoztatók

    Rendezvények

OEK
Egyéb
 

    ECDC

Az ECDC működése
ECDC hírek
Az ECDC publikációi
 

    Közbeszerzés

    Pályázati hírek

    Az OEK álláspályázatai