Főoldal     7.Hol volt emberi megbetegedés  

7. Hol fordultak elő emberi megbetegedések?

A jelenlegi állatjárványokkal párhuzamosan, 2003 decembere óta öt ázsiai országból (Kambodzsa, Kína, Indonézia, Thaiföld, Vietnam), és 2006 januárja óta Törökországból jelentettek laboratóriumilag igazolt humán esete­ket.

Korábban Hongkongban két járványt észleltek: 1997-ben először jegyeztek fel az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott emberi megbetegedéseket, ekkor a 18 beteg közül hat meghalt. 2003 elején egy korábban Dél-Kínában járt hongkongi családban a vírus két embert betegített meg, az egyikük meghalt.

8. Hogyan fertőződnek meg az emberek?

A humán fertőzés legfontosabb módjai: közvetlen kapcsolat a fertőzött szárnyasokkal, vagy az ürülékük által szennyezett tárggyal, illetve felü­lettel. A legtöbb emberi megbetegedés eddig olyan vidéki, vagy városkörnyéki területeken alakult ki, ahol sok családban tartanak baromfit a ház körül úgy, hogy a szárnyasok szabadon mozognak, néhol bemehetnek a házba, gyakran olyan helyeken tartózkodnak, ahol a gyermekek játszanak. A fertőzött szárnyasok ürüléke nagy mennyiségben tartalmazza a vírust, a szennyezett környezet sokfajta lehetőséget nyújt a fertőzés terjedéséhez. Mi­vel sok ázsiai családban a szárnyasok jelentik az élelem és a megélhetés legfőbb forrását, akkor is eladják, vagy elfogyasztják a baromfit, ha az állományban beteg állatok vannak. Ezt a magatartást nehéz megváltoztatni. A fertőzés kialakulása a szárnyasok levágása, tisztítása, illetve feldolgo­zása, főzéshez történő előkészítése során a legvalószínűbb.

9. Baromfihúst és baromfitermékeket fogyasztani biztonságos?

Igen, bár azokban az országokban, ahol állatjárványok fordulnak elő, bizo­nyos előírásokat/ajánlásokat be kell tartani. Azokon a területeken, ahol nem észlelnek madárinfluenza-vírus által okozott megbetegedéseket, ott a megfelelő higiénés gyakorlat szerint, és kellőképpen megfőzve/megsütve a szokásos módon el lehet készíteni és fogyasztani a baromfihúsból készült ételeket, nem kell azért aggódni, hogy megfertőződünk az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírussal.

Ahol járványok fordulnak elő, ott is biztonságosan lehet fogyasztani a ba­romfihúst és az abból készült termékeket, ha gondoskodnak arról, hogy ezek az ételek/termékek megfelelő mértékben meg legyenek főzve/sütve, és az ételkészítés során megfelelő módon kezeljék azokat.

A biztonságos ételkészítés öt alapszabálya:

1)    Mindent tisztán kell tartani!

2)    El kell különíteni a nyers alapanyagot a készételtől!

3)    A húst kellőképpen az étel belsejében is elérve a 70oC-t meg kell főzni/sütni!

4)    A készételt biztonságos hőmérsékleten hűtve vagy 60oC felett melegen tartva kell tárolni!

5)    A főzéshez tiszta vizet és biztonságos alapanyagokat kell használni!

Az A/H5N1 madárinfluenza-vírus érzékeny a hőre, a főzéskor alkalmazott hőmérséklet (ha az az étel minden részén, így a belsejében is eléri a 70oC-t) elpusztítja a vírust. A fogyasztónak biztosnak kell lennie abban, hogy a baromfihús minden része teljesen megfőtt/megsült (nem maradt rózsaszín rész), és a tojások is kellőképpen meg vannak főzve/sütve (nem lágy a tojássárgája sem).

Az ételkészítőknek és fogyasztóknak tisztában kell lenniük a kereszt-szennyeződés veszélyével is. Sohasem szabad megengedni, hogy az ételkészítés során a nyers baromfihús/termék leve érintkezzen, keveredjen olyan élelmiszerekkel, ételekkel, melyeket nyersen fogyasztunk vagy hőkezelést követően már fogyasztásra készen állnak. Nyers baromfihús/termék feldolgozása során az ételkészítést végző személynek a kezét alaposan meg kell mosnia, és azokat a felületeket (eszközöket, vágódeszkákat, munkaasztalt stb.) is meg kell tisztítania és fertőtlenítenie, amelyek a nyers baromfihússal érintkeztek. E célra a szappan illetve a zsíroldószerek és a forróvíz is meg­felelőek.

Azokon a területeken, ahol baromfijárványok fordulnak elő, a nyers tojást nem szabad olyan ételek készítéséhez felhasználni, melyeket a tojás hozzáadása után, a fogyasztás előtt már nem hőkezelnek (pl. sütnek, főznek).

A madárinfluenza-vírus nem terjed a kellőképpen megfőzött/megsütött ételek útján. A mai napig nincs bizonyíték arra, hogy a megfelelően hőkezelt baromfihús/termék fogyasztása révén bárki is megfertőződött volna, még ha az étel alapanyaga vírussal szennyeződött (kontaminálódott) is korábban.


A cikk oldalai:  1  2  3  4  5  6  7 

    Kérdések

1.Mi a madárinfluenza
2.Melyek a megbetegítő vírusok
3.Terjesztik-e vándormadarak
4.Miért különleges járványok
5.Hol volt járvány
6.Milyen veszélyt jelent
7.Hol volt emberi megbetegedés
8.Hogy fertőződik ember
9.Baromfi fogyasztása
10.Madárról emberre terjedés
11.Világjárvány kockázata
12.Emberről emberre terjedés
13.Világjárvány veszélye
14.Más nyugtalanító okok
15.Miért félelmetes a járvány
16.Világjárvány jelei
17.Oltóanyag fejlesztés
18.Gyógyszerek
19.Megelőzhető a világjárvány?
20.WHO javasolt stratégiája
21.Felkészült-e a világ