16. Melyek a legfontosabb jelek, amelyek a világjárvány kezdetére figyelmeztetnek?

A legfontosabb figyelmezető jel az, ha egy új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések közel egy időben és egy helyen -halmozottan -fordulnak elő,mert ez azt jelzi, hogy az új kórokozó képes emberről emberre terjedni. Hasonló okok miatt a betegeket ellátó egészségügyi dolgozók között észlelt, nem a szokásos influenza vírusok által okozott esetek is az emberről emberre történő terjedés kezdetét jeleznék. Ilyen események észlelését követően azonnal meg kell kezdeni az érintett területen előfordult minden lehetséges eset kivizsgálását, a diagnózis laboratóriumi vizsgálattal történő megerősítését, a fertőzés forrásának meghatározását, és annak megállapítását, hogy a kórokozó emberről emberre terjedt-e.

A WHO influenza referencia-laboratóriumaiban végzett vírusvizsgálatok -a vírus genetikai és egyéb jellemzőiben történt változások kimutatása, amely jelzi, hogy a vírus megváltozott, már könnyebben képes embert megfertőzni -megerősítik a területi járványügyi kivizsgálások eredményeit. Ezért a WHO ismételten kéri az érintett országokat, hogy szolgáltassanak a betegekből származó mintákat, vírusizolátumokat a nemzetközi laboratóriumi hálózat számára, és így tegyék lehetővé a vírusvizsgálatok elvégzését.

17. Mi a helyzet az oltóanyag fejlesztése és előállítása terén?

Jelenleg még nem áll rendelkezésre hatékony vakcina egy világjárványt okozó vírus ellen. Minden évben gyártanak influenza elleni oltóanyagokat, de ezek nem nyújtanak védelmet az influenza világjárvány kialakulása esetén, csak a szokásos, szezonális influenza ellen alakítanak ki immunitást. A H5 és N1 típusú felszíni fehérjéket tartalmazó avian influenzavírus elleni kísérleti oltóanyag fejlesztésével számos országban foglalkoznak, de még nincs kereskedelmi célú gyártásra kész vakcina. Ennek oka az is, hogy még nem is alakult ki az emberi influenzavírus, mely majd világjárványt okoz. Az e vírus ellen készített vakcina várhatóan széles körben csak néhány hónappal a járvány kitörését követően lesz elérhető.

Folyamatban vannak a klinikai vizsgálatok, melyek meghatározzák, hogy a kísérleti vakcinák teljes védettséget nyújtanak-e, és a különböző összetételű készítmények (formulák) közül melyekben hasznosul a leggazdaságosabban a vakcinában lévő antigénmennyiség. Ha ugyanis sikerül csökkenteni az oltóanyagban a kellő védettség kialakításához szükséges antigén mennyiségét, akkor ezzel növelhető a gyártott vakcina mennyisége. Mivel a vakcinagyártáshoz felhasznált vírusnak teljesen egyeznie kell a járványt okozó vírussal, az új, világjárványt okozó vírus megjelenése, és a világjárvány kezdetének bejelentése előtt nem kezdődhet meg a nagyarányú, kereskedelmi célú oltóanyag-termelés. A jelenlegi globális gyártókapacitás jóval kisebb, mint amilyenre egy világjárvány során várhatóan igény lenne.

18. Milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre a betegek kezeléséhez?

A neuraminidáz-gátlók csoportjába tartozó két gyógyszer, az oseltamivir (Tamiflu), és a zanamivir (Relenza) képes csökkenteni az influenza megbetegedés súlyosságát és időtartamát. A neuraminidáz-gátlók hatékonysága többek között attól is függ, hogy a kezelést a tünetek megjelenését követő 48 órán belül megkezdik-e. Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott humán megbetegedéseknél a gyógyszerek javíthatják a túlélési esélyeket, ha korán elkezdik adni őket, bár a klinikai adatok korlátozottak. Az A/H5N1-szerű humán influenzavírus várhatóan érzékeny lesz a neuraminidáz-gátló gyógyszerekre. A neuraminidáz-gátlókkal szembeni antivirális rezisztencia eddig klinikailag elhanyagolható mértékű volt, de egy világjárvány idején történő széleskörű alkalmazás esetén valószínűleg számolni kell a kialakulásával.

Az antivirális szerek régebbi generációja -az amantadin és a rimantadin (M2-gátlók) -lehet, hogy alkalmasak a világjárványt okozó influenzavírus ellen, de hamar kialakulhat a rezisztencia ezekkel a gyógyszerekkel szemben, és így a világjárvány idején jelentősen csökkenhet hatékonyságuk. Néhány, jelenleg cirkuláló A/H5N1 altípusú vírustörzs teljesen rezisztens ezekkel az M2-gátlókkal szemben. A vírus örökítő anyagának hirtelen átrendeződésével kialakuló, világjárványt okozó új vírussal szemben ugyanakkor hatékonyak lehetnek az M2-gátlók.

A neuraminidáz-gátlókkal szemben a legfőbb és legjelentősebb aggály a korlátozott gyártókapacitás és az ár, amely sok ország számára elérhetetlenné teszi ezeket a gyógyszereket. A jelenlegi termelési kapacitással amely a közelmúltban négyszeresére nőtt egy évtizedre van szükség a világnépesség 20%-ának kezeléséhez elegendő oseltamivir mennyiség legyártásához. Az oseltamivir gyártása bonyolult és időigényes, továbbá az előállítás más termelőegységekbe történő áthelyezése sem könnyű.

Az A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírus által okozott emberi megbetegedések során kialakult legtöbb halálos kimenetelű tüdőgyulladást a vírus okozta (elsődleges, víruseredetű tüdőgyulladás), ami nem gyó­gyítható antibiotikumokkal. Az influenza gyakori szövődménye a másodlagosan kialakuló bakteriális tüdőgyulladás, e késői szövődményként jelentkező tüdőgyulladás esetében azonban az antibiotikumok életmentők lehetnek. A WHO bölcs intézkedésként értékeli, hogy az országok előzetesen biztosítják a megfelelő antibiotikumok nagy mennyiségben történő felhalmozását.