Főoldal     Toxoplasmosis     Giardiosis     Toxocarosis  

8

kérdés

a toxocarosisról

felelet

 

 

 

1. Mi a toxocarosis?

A toxocarosis fertőző betegség. A fertőzés okozója az orsóférgek közé tartozó, Toxocara-nak nevezett parazita féreg. A Toxocara-nak több faja van. A fertőzés a kutyáról, macskáról terjed át az emberre.

2. Milyen a Toxocara életciklusa?

A felnőtt férgek mérete 5-15 cm. Ezek a kutya, illetve a macska vékonybelében élősködnek. A nőstény férgek petéi a kutya, illetve a macska ürülékével a szabadba jutnak. A külvilágban 3-4 hét alatt fertőzőképes lárva alakul ki a petében. Ha a kutya (vagy macska) elfogyasztja a fertőzőképes petéket, akkor a vékonybélben kiszabadulnak belőlük a lárvák. A lárvák áthatolnak a bélfalon, a szervezetben vándorolnak, majd visszajutnak a belekbe, ivarérettekké válnak és kezdődik elölről a peteürítés. A kutyák-macskák a már megfertőzött zsákmányállataikkal (egér, madár, stb.) is bekebelezhetik a lárvákat, de a kiskutyák, kismacskák már a vemhesség alatt, illetve az anyaállat tejével is megfertőződhetnek.

3. Hogyan jön létre az emberi Toxocara fertőzés?

A fertőzés legfontosabb terjesztő közege az állatok Toxocara petéket tartalmazó ürülékével szennyezett föld. A Toxocara peték a kutya-macska bélsarával a földre, onnan a piszkos kéz vagy a szennyezett földről szedett, mosatlan zöldségek és gyümölcsök elfogyasztása révén a szájon át a szervezetbe jutnak. Kisgyermekeknél nem ritka a föld-evés szokása, náluk ez fontos fertőzési mód. Szoptató kutyákkal, kutyakölykökkel, kismacskákkal való közvetlen érintkezés is lehet a fertőzés útja, mert a talajban fertőzőképessé vált peték a szőrükre ragadhatnak. Leggyakrabban, legkönnyebben és legsúlyosabban a kisgyermekek fertőződnek.

4. Mik a toxocarosis tünetei?

Emberben a lenyelt petékből kiszabaduló mikroszkopikus méretű lárvák nem fejlődnek ivarérett férgekké és nem is szaporodnak, de a bélből a keringéssel különböző szervekbe eljuthatnak, ahol az okozott elváltozásoktól függő tüneteket okoznak. A tünetek súlyossága a legenyhébbtől az igen súlyosig terjedhet. Minél több a lenyelt peték száma, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. A szervezet védekező reakciója végül megállítja a lárvák vándorlását, a lárvák betokolódva nyugvó állapotba kerülnek, majd elpusztulnak. Klinikailag a betegség különböző megjelenési formáit szokták elkülöníteni.
Az egyik forma a belső szervi toxocarosis. Ez a típus főleg az 1-7 éves korú gyermekekben szokott előfordulni, masszív fertőzés következtében. Rossz közérzet, láz, fejfájás, hasi fájdalmak, nyirokcsomó-, máj-, lép-megnagyobbodás fejlődhet ki. Légúti tünetek, asztmás panaszok, idegrendszeri tünetek, görcsök jelentkezhetnek. Jellegzetes a vérképben a fehérvérsejtek egy fajtája, az eozinofil sejtek megnövekedett százaléka (eozinofilia). Életveszélyes tüdőgyulladás, agyhártya- és agyvelőgyulladás ritkán alakul ki.
A másik forma a szemben kifejlődő toxocarosis. A szem különböző részeinek, így pl. az üvegtestnek, az érhártyának a gyulladása fejlődik ki, ritkán a látás elvesztése is bekövetkezhet.
A leggyakoribb forma a rejtett toxocarosis. Ez észrevétlenül, vagy csak enyhe tünetekkel zajlik le. Fáradékonyság, gyengeség, étvágytalanság, fejfájás, köhögés, hasi fájdalom fordulhat elő.

5. Hogyan diagnosztizálják a toxocarosist?

A diagnózis nem könnyű, mert a tünetek nem jellegzetesek. A szervekben rejtőzködő Toxocara lárvákat kimutatni szinte lehetetlen. Leginkább a Toxocara lárvák által kiváltott immunológiai reakció kimutatása segíti a diagnózist. Jellegzetes és fontos a lárva által kiváltott ellenanyagoknak a megjelenése a vérben. Az ellenanyagok laboratóriumi módszerekkel kimutathatók.

6. Mik a kezelés lehetőségei?

A kezelés legfontosabb célja a Toxocara által kiváltott gyulladásos reakció csökkentése. Erre a célra gyulladáscsökkentő gyógyszereket szoktak adni és a kezelést gyakran kiegészítik féregellenes szerek adagolásával. A kezelés hatására (de évek múlva maguktól is) elhalnak a szövetekben rejtőzködő lárvák és megszűnik a gyulladásos reakció.

7. Mennyire elterjedt a toxocarosis?

A toxocarosis világszerte elterjedt betegség. Magyarországon a lakosság 10-30 %-ában mutathatók ki Toxocara-specifikus ellenanyagok. Kisgyermekekben körülbelül 1 éves kortól kezdődően fordul elő fertőződés, ennek aránya aztán évről-évre emelkedik. Gyakoribb a fertőzés falun, mint városban. A fertőzés gyakorisága összefüggésbe hozható a rossz higiénés viszonyokkal.

8. Hogyan védekezzünk a toxocarosis ellen?

Nagyon fontos, hogy a fertőzött kutyák-macskák minél kevésbé szennyezhessék környezetünket. A kutyák sétáltatása csak az arra kijelölt területen és csak pórázon történjék. Az állattartók tartsák távol kedvenceiket a játszóterektől és a homokozóktól. A kutyatulajdonosoknak hozzá kell szokniuk, hogy sétáltatáskor kutyáik ürülékének eltávolítása nemcsak embertársainkkal, gyermekeinkkel szembeni illendőség, hanem kötelező szabály is. Az ürüléket tároló zacskókba kell gyűjteni. Egyszerű, de hatékony óvintézkedés a homokozók bekerítése vagy használaton kívüli befedése, a parkok, játszóterek, homokozók talajának felgereblyézése (ez elősegíti a talaj száradását, a napfény behatolását, s ezáltal a féregpeték elpusztulását).
Étkezési szokásainkban kerüljük a mosatlan gyümölcsök, mosatlan nyers zöldségfélék fogyasztását. Mossunk gyakran kezet és viseljünk védőkesztyűt, különösen a kertészkedés és más hasonló tevékenység közben. Ne tiltsuk el gyermekeinket a játszóterektől, homokozóktól, sem az állatkedvenceikkel való játszadozástól, de gyakran, rendszeresen mosassunk kezet velük. Szoktassuk le a gyermekeket az ujjszopásról.
A legfontosabb a kutyák és macskák rendszeres féreghajtó kezelése. Keressük fel állatorvosunkat, végeztessük és végezzük el az általa javasolt időszakonként a kezelést és kérjük ki tanácsát az állattartással kapcsolatos egyéb tennivalóinkról is. Ne felejtsük el, hogy a kutyakölykök, kismacskák kezelését már nagyon korán, 2 hetes korban el kell kezdeni, majd 2 és 4 hét múlva megismételni. A féregűző szereknek nincs káros hatása az állatokra.
Fontos feladat a kóbor állatok befogása. Ne tegyük ki megunt kedvenceinket az utcára, helyezzük el őket állatmenhelyen.

 nyomtatható változat

    Toxoplasmosis

    Echinococcosis

    Toxocarosis

    Giardiosis

    Dirofilariosis