A madárinfluenzával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések és válaszok
1. Mi a madárinfluenza?
A madárinfluenza vagy szárnyasinfluenza az állatok egyik virális eredetű fertőző betegsége, amely általában a szárnyasok között terjed, de esetenként a sertéseket is megbetegíti. A madárinfluenza-vírus tehát nagymértékben faj-specifikus, de kivételes esetben átlépi a fajok közötti határt, és humán megbetegedést is okoz.
A madárinfluenza-vírus a háziszárnyasokat tekintve két formában jelentkezhet: mérsékelt vagy fokozott megbetegítő-képességet (patogenitást) mutathat. A mérsékelt megbetegítő-képességű kórokozó gyakran csak enyhe tüneteket okoz a madaraknál (pl. felborzolt tollazat, a tojástermelés csökkenése), és könnyen megeshet, hogy ezeket a megbetegedéseket nem is észlelik. A fokozott megbetegítő-képességű kórokozó sokkal súlyosabb tüneteket idéz elő a szárnyasoknál. Gyorsan terjed a baromfiállományban, a megbetegedés több belső szervet is érint, és az első tünetek jelentkezését követő 48 órán belül észlelt elhullási arány gyakran elérheti a 100%-ot is.
2. Melyek a fokozott megbetegítő-képességű vírusok?
Az influenzavírusok három csoportba sorolhatók, ezeket A, B, illetve C betűvel jelöljük. Mindhárom csoportba tartozó influenzavírusok képesek emberi megbetegedéseket okozni, de csak az A és B csoportba tartozók idéznek elő járványokat. Mivel az A csoportba tartozó vírusok a legváltozékonyabbak, ezért ezek képesek világjárványok előidézésére is.
Az influenza A vírus felszínén két fontos fehérje helyezkedik el, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Járványügyi szempontból a hemagglutinin a fontosabb, mert ez határozza meg a vírusnak azt a tulajdonságát, hogy képes legyen a célsejthez kötődni és abba belépni, ahol azután a vírus szaporodása végbemegy. A neuraminidáz a sejtben újonnan létrejött víruspartikuláknak a sejtből történő kiürülését segíti elő. A hemagglutininnek jelenleg 16 változata (H1-H16), a neuraminidáznak pedig 9 változata (N1-N9) ismert. Mai ismereteink szerint a hemagglutininnek leginkább a H5 illetve H7 változatát hordozó influenzavírusok lehetnek fokozott megbetegítő-képességűek (súlyos megbetegedést okoznak), azonban nem minden H5 illetve H7 altípusba tartozó vírus fokozott megbetegítő-képességű, tehát nem mindegyik idéz elő a baromfiknál súlyos megbetegedést.
A H5 illetve H7 altípusú madárinfluenza-vírusok kezdetben általában alacsony megbetegítő-képességű formában jelennek meg a baromfiállományban, ha azonban lehetőségük van a baromfi populációban terjedni/cirkulálni, általában néhány hónapon belül mutáció (a vírus tulajdonságait meghatározó örökítő anyag hirtelen megváltozása) következtében fokozott megbetegítő-képességűvé változhatnak. Ezért a H5 és H7 altípusú influenzavírusoknak a szárnyasok között történő megjelenése mindig aggodalmat kelt, még ha a fertőzés kezdeti tünetei enyhék is.
3. Terjesztik-e a vándormadarak a fokozott megbetegítő-képességű madárinfluenza-vírusokat?
A vándormadarak szerepe a fokozott megbetegítő-képességű vírusok terjesztésében még nem teljesen ismert. A vadonélő víziszárnyasokat tekintik az influenza A vírusok természetes rezervoárjainak (gazdáinak), ezek a fajok valószínűleg évszázadok óta minden tünet nélkül hordozzák ezeket az influenzavírusokat. Hordozzák a H5 és H7 altípusokat is, de általában azok mérsékelt megbetegítő-képességű formáit. Számos közvetett bizonyíték szól amellett, hogy a vándormadarak megfertőzhetik a baromfiállományt a H5 és H7 altípusú influenzavírusokkal, és ezen vírusok ezt követően az állományban terjedve fokozott megbetegítő-képességű formává alakulhatnak át.
Korábban nagyon ritkán izoláltak fokozott megbetegítő-képességű vírusokat vándormadarakból, általában olyan elhullott egyedekből, melyeket egy-egy baromfiállományban észlelt járvány helyétől röptávolságon belül találtak. Ezek a leletek arra utaltak, hogy a vadonélő víziszárnyasok általában nem terjesztői a baromfik számára fokozott megbetegítő-képességű influenzavírusoknak.
A legutóbbi időszak (a 2005. év eurázsiai) eseményei viszont azt valószínűsítik, hogy egyes vándormadarak közvetlenül terjesztik a fokozott megbetegítő-képességű A/H5N1 altípusú madárinfluenza-vírust, és várhatóan újabb területek is érintettek lehetnek.
|